"Somewhere over the rainbowWay up high. And the dreams that you dream of once in the love. Will bye oh"
2011. december 30., péntek
Somewhere Over The Rainbow
Na helló. Először is. Tegnap nem csináltam semmi értelmeset. Már azt hittem, hogy ez tényleg egy teljes mértékben fölösleges nap volt, amikorasztán Mese felhívott, hogy kéne a kémia füzete, amit ugyebár már hetek óta őrizgetek. Átugrottam hozzá, hogy visszaadjam a füzetét egy "5 percre"...aha perszepersze, nagyjából három óráig ott voltam náluk. Ott volt Az anyukájának a testvére és beszélgettek...hátigen. Nagyon vicces volt olyan bolondok(jó értelemben és aranyosak) de tényleg annyit röhögtünk Mesével. Éééééés kapott egy érintőképernyős telót, ami wááááááááóóóóóóó-n néz ki...és hát ja. Sokat beszélgettünk...jó volt, de tényleg. Rég találkoztam Mesével. Este zenehallgatás után elkezdtem elmélkedni, ahogy mindig is szoktam, viszont most valami más volt. Nem tudom, hogy ez tényleg jobb ötlet-e, mint szokott, de én akkor úgy döntöttem, hogy ezt leírom, szóval nagyon úgy néz ki, hogy nekem is lesz egy fictionom. Lehet, hogy szar lesz, de nem érdekel, akkor is le fogom írni. Majd valamikor a felvételi után. Olyan idegesítő. Mindig mondom, hegy ezt, meg ezt meg akarom csinálni, de kénytelen vagyok hozzátenni, hogy majd felvételi időszak után. Fuck. Na mindegy. Viszont remélem addigra megtanulok normálisan írni, mert olyan szinten ocsmányan írok, hogy rossz ránézni. Komolyan, még nekem is. És a másik. Mostanában nem tudok normálisan fogalmazni. Rohadt irritáló. Leírnék valamit és ha összetettebb a mondat, akkor már kicsit, de el kell rajta gondolkodnom. Tele van szóismétléssel és...áááááááááááááááá. Na miiiiiiiiindegy. Ma volt nálunk Niki. Olyan hülye xD. Megállapítottuk, hogy rossz párosítás vagyunk, ugyanis kikészítjük egymást. Egész végig röhögtünk. ÓÓÓ. Tudjátok, hogy miért alien, az alien?..........Mert a földön nem él ilyen. xD Niki meg beszólt egy ilyet: "Zsombor pedig egy cigánybajszú idióta, aki olyan süket, mint a vak ágyú" xD Én ezen kinyiffantam. Holnap szilveszter. Kár, hogy nem mehetünk a bulira. Igazából csak azért sajnálom, mert össze akartam ismerkedni új emberekkel és így nem tudok. Viszont így Mese, Ella és én nálunk szilveszterezünk. Tök jó lesz. Már várom. Gyorsan elment ez az év.
2011. december 28., szerda
So Far Away
R. I. P. James Owen Sullivan "The Reverend Tholomew Plague"
1981. 02. 09. - 2009. 12. 28.
Korai hatásai közt gyakran emlegette Frank Zappát és a King Crimsont ("épp úgy nőttem fel ezen a cuccon, ahogy a rock/metal dolgokon"), példaképei, kedvencei közt pedig olyan dobosokat nevezett meg, mint Vinnie Paul, Mike Portnoy, Dave Lombardo, Lars Ulrich és Terry Bozzio. Ami a "látványdobolást" illeti, a Mötley Crüe dobosa, Tommy Lee is komoly hatást gyakorolt rá.
Már a középiskolában is zenekarozott, az Avenged Sevenfold 1999-es megalapítása előtt pedig egy Suburban Legends nevű bandában játszott, és hallható is a ska csapat 1999-es Origin Edition demó CD-jén, amit írt CD-n, másolt borítóval terjesztettek a koncerteken.
18 éves volt, amikor elkészült az első Avenged Sevenfold lemez, a Sounding The Seventh Trumpet, amelyen nemcsak dobolt, hanem zongorán is játszott, sőt, a The Art Of Subconcious Illusion dalban énekelt is.
Az első A7X album sikere nyomán értelmét vesztette az a Pinkly Smooth projekt, amelyet 2001 nyarán hozott létre Jimmy Sullivan (itt Rathead néven szerepelt és énekelt), valamint az Avenged gitárosa, Synyster Gates és korai bőgőse Justin "Sane" Meachem, továbbá két cimborájuk. Az avantgarde metal banda egyetlen lemezt adott ki Unfortunate Snort címmel, 2002-ben, és noha többször is szóba került a projekt folytatása, The Rev halála miatt erre már nem kerülhet sor.
Jimmy "The Rev" Sullivan nemcsak dobolt az Avenged Sevenfoldban, hanem dalokat írt, zongorázott és énekelt is.
2009. december 28-án találták meg kaliforniai otthonában az Avenged Sevenfold dobos The Rev holttestét. Az első híradások még természetes halálról szóltak, de a halottkém vizsgálata alapján az derült ki, hogy Jimmy receptre kapható gyógyszerek és alkohol együttes túladagolása nyomán vesztette életét.
A toxikológiai vizsgálatok alapján a 28 éves dobos többféle gyógyszert is bevett - Oxycodone, Oxymorphone, Diazepam/Nordiazepam -, továbbá nem kevés alkoholt is fogyasztott, és ezek kombinált hatása eredményezte a heveny mérgezést. (Az Oxycodone olyan fájdalomcsillapító, amit kodein helyett szoktak bevenni, az Oxymorphone szintén fájdalomcsillapító, mégpedig hasonlatos a morfiumhoz, a Diazepam/Nordiazepam pedig szorongásoldó gyógyszer.)Mitchell Sigall halottkém a jelentésében azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Sullivannél szívnagyobbodást állapítottak meg, ami szintén szerepet játszhatott a dobos tragikus halálában.
Halála előtt nem sokkal a nemcsak dobosként, de dalszerzőként is széles körben elismert The Rev feldobolta az ötödik Avenged Sevenfold album dalainak demóit, a 2010. július 27-én megjelent és The Rev emlékének szentelt Nightmare albumot azonban már az egyik kedvenc dobosa, Mike Portnoy játszotta fel - szigorúan Jimmy Sullivan demói alapján. 2010. folyamán az összes Avenged Sevenfold koncerten Mike Potnoy dobolt.
(info innen: http://hammerworld.hu)
"Never feared for anythingNever shamed but never freeA light that healed the broken heartWith all that it could
Lived a life so endlesslySaw beyond what others seeI tried to heal your broken heartWith all that I couldWill you stay?Will you stay away forever?
How do I live without the ones I love?Time still turns the pages of the book it's burnedPlace and time always on my mindI have so much to say but you're so far away
Plans of what our futures holdFoolish lies of growing oldIt seems we're so invincibleThe truth is so cold
A final song, a last requestA perfect chapter laid to restNow and then I try to findA place in my mindWhere you can stayYou can stay awake forever
How do I live without the ones I love?Time still turns the pages of the book it's burnedPlace and time always on my mindI have so much to say but you're so far away
Sleep tight I'm not afraid (not afraid)The ones that we love are here with meLay away a place for me (place for me)'Cause as soon as I'm done I'll be on my wayTo live eternally
How do I live without the ones I love?Time still turns the pages of the book it's burnedPlace and time always on my mindAnd the light you left remains but it's so hard to stayWhen I have so much to say and you're so far away
I love you, you were ready, the pain is strong and urges riseBut I see you when it let's meYour pain is gone, your hands untied
So far awayAnd I need you to knowSo far awayAnd I need you to, need you to know"
2011. december 20., kedd
Bogozd Ki
Nah. A tegnap elég fárasztó volt. Előkészítő és angol...huh. Mázli, hogy nekünk már nincs suli. Ma egész nap gitároztam...nem sok sikerrel. Az F-dúrt még mindig nem tudom(fuck off neki). Gitár előtt beugrottam a rockerboltba(anya kérésére). Nagyon jó volt a mai gitáróra. Nagyon sokat röhögtünk Fodival.
1.)Kiszúrtam a menő fejhallgatóját, aztán felvilágosított, hogy ez az egyik legjobb cég legújabb és legjobb fejhallgatója. Úgy néz ki, mint amit a jövőből küldtek ide, nem tudom mér ,pedig nem is néz ki ufónak. Ki is próbáltatta velem...úgy szól, mint az álom.
2.)Bevetettem jó szokásom, és amikor a pénzt akartam neki odaadni véletlen a diákom adtam oda. xD Nagyot néz, hogy "ez mi?", aztán amikor rájöttem, hogy az a diákom elkezdtem szakadni a röhögéstől. Mikor rájött ő is, hogy az a diákom: (ha idézőjelbe írom az xD-t, attól még véletlenül sem mondom ki)
-"Húú. Mutimuti. :D"
-"Neeeeeeeeeeeem. :O"
-"De lécci. Én is megmutatom.:D"
-"Na jó."
(elveszi)
-"Ez kész. Ezt most elkobozom. xD Tök aranyos. :D"
-"Ne, úgy nem tudok hazamenni. xD"(megnézem az övét)"xD"
-"Hát igen vannak rólam érdekes képek. xD"
3.)Karácsonyra rajzoltam neki valami ilyesmit.->
Meglátta és kb. olyan fejet vágott, mint amikor egy kisgyerek nyalókát kap. (26 éves xD) Nagyon aranyos volt :D(nem félreérteni). Nagyon tetszett neki. Megvitattuk, hogy van-e 7 húros akusztikus gitár (annyit sikerült rajzolni), és kiderült, hogy Fodi szemével ez a gitár(átlagos minőségben megrajzolt) egy műalkotás lett(saját bevallása szerint elég bénán rajzol). Szerintem jól sikerült és ha ennyire tetszett neki ,akkor annyira nem lehetett szar.
1.)Kiszúrtam a menő fejhallgatóját, aztán felvilágosított, hogy ez az egyik legjobb cég legújabb és legjobb fejhallgatója. Úgy néz ki, mint amit a jövőből küldtek ide, nem tudom mér ,pedig nem is néz ki ufónak. Ki is próbáltatta velem...úgy szól, mint az álom.
2.)Bevetettem jó szokásom, és amikor a pénzt akartam neki odaadni véletlen a diákom adtam oda. xD Nagyot néz, hogy "ez mi?", aztán amikor rájöttem, hogy az a diákom elkezdtem szakadni a röhögéstől. Mikor rájött ő is, hogy az a diákom: (ha idézőjelbe írom az xD-t, attól még véletlenül sem mondom ki)
-"Húú. Mutimuti. :D"
-"Neeeeeeeeeeeem. :O"
-"De lécci. Én is megmutatom.:D"
-"Na jó."
(elveszi)
-"Ez kész. Ezt most elkobozom. xD Tök aranyos. :D"
-"Ne, úgy nem tudok hazamenni. xD"(megnézem az övét)"xD"
-"Hát igen vannak rólam érdekes képek. xD"
3.)Karácsonyra rajzoltam neki valami ilyesmit.->
Meglátta és kb. olyan fejet vágott, mint amikor egy kisgyerek nyalókát kap. (26 éves xD) Nagyon aranyos volt :D(nem félreérteni). Nagyon tetszett neki. Megvitattuk, hogy van-e 7 húros akusztikus gitár (annyit sikerült rajzolni), és kiderült, hogy Fodi szemével ez a gitár(átlagos minőségben megrajzolt) egy műalkotás lett(saját bevallása szerint elég bénán rajzol). Szerintem jól sikerült és ha ennyire tetszett neki ,akkor annyira nem lehetett szar.
"Csinálj olyat, hogy másnap szégyelld, hogy vele kefélsz és más nevével ébredsz és ha kérdezi másnap, hogy ki az a nő, kussolj simán. Csinálj olyat, hogy dicsérnek érte, hogy ne húzd le addig, amíg más meg nem nézte, és csak azt kívánd meg, amit más is megkíván."
2011. december 18., vasárnap
Don't Cry
Mostmár sokkal jobban vagyok. Jót tett nekem, hogy leírtam a gondjaimat. A hétvégén itt aludt Ella és Mese. Nagyon jól éreztem magam. Mese kora délután jött, Guitar Heroztunk és gitároztam neki. Baromkodtunk egy csomót. Ella kicsit később jött. Megnéztük a Benjamin Button különleges életét. Hosszú, de annyira jó. Szegény Mese közbe beteg lett és másnap reggeli után haza is ment. Reggelire bundáskenyeret ettünk^^. Ellával el kellett menni vásárolni a nővérem miatt, aztán mivel belefért vettem egy Monstert is. Rájöttem, hogy ez az út közepén sétálva a legfinomabb. Miután elég fényképet csináltunk vele, összepakoltunk és elintéztük, hogy normálisan nézzünk ki elmentünk keresni valami jó helyet, amit kevesen ismernek és nyugodt. Találtunk. Gyönyörű volt, leírhatatlan érzést váltott ki bennem a látvány. A vízben tükröződő naplemente a hatalmába kerített. Lehet, hogy másnak nem ilyen nagy szám a dolog, de én így gondolom. Utána sötétedett és rájöttünk, hogy ha nem látunk semmit fenn áll a veszélye annak, hogy a bozót közepén kötünk ki. Ez van...Megérte volna akkor is. (Mostanában valahogy képtelen vagyok normálisan fogalmazni, se szóban se írásban. Bocsi)
"Talk to me softlyThere is something in your eyes. Don't hang your head in sorrow and please don't cry. I know how you feel inside I've. I've been there before. Somethin is changin' inside you. And don't you know."
2011. december 15., csütörtök
21 Guns
Bocsi. Előre szólok ideges vagyok szóval elég trágár lesz.
Most szar kedvem van és az a legidegesítőbb, hogy fogalmam sincs, hogy miért. Karácsony van tök vidámnak kéne lennem...de nem vagyok. Rohadt fáradt vagyok és nagyon felbassza az agyam, hogy nincs időm semmire. Egyre több a lecke, vásárolgatni kell karácsonyra, ajándékot csinálni és elegem van abból, hogy semmit nem tudok csinálni a barátnőimmel, mert minden nap van valami baromság amit meg kell csinálni. A téliszünetemet baszhatom, mert valaki megálmodta a nagyot és okosat, hogy minden szarból dogát írunk. És persze a buzi rajzokat is be kell fejezni, mert azolyanvicces. Persze ott van az a hatalmas üresség, amit már egy ideje érzek. Semmit nem vagyok képes érzelmi szinten lereagálni, SEMMIT! Ha vidámnak tűnök a suliba akkor se érzek az ég világon semmit. Olyan, mintha csak egy burok lennék, ami az eddig megszokott hangulatváltozásaimat tükrözi, de belül nincs semmi. Mindenbe csak a rosszat látom és mindig szomorú vagyok. Sehol sem érzem magam biztonságban. Otthon csak akkor tudok felszabadulni, ha nincs otthon senki. A suliba olyan emberek vesznek körbe, aki akármikor szemrebbenés nélkül hátbatámadnának(nem mindegyik). Az életemben két támaszpont van. Mese és Ella. Utálok ennyire függni valamitől vagy valakitől, de nem tudok ellene semmit se tenni. Nem tudom, hogy miért, hogy és mikor lettem ilyen, de abban biztos vagyok, hogy ha ezt a két támaszpontot elveszteném ez a burok is összetörne. Fogalmam sincs, hogy mi lenne belőlem ha ez megtörténne, de nem is akarom tudni. Annyira félek attól, hogy összeomlik körülöttem minden és már sose leszek olyan, mint rég.
Most szar kedvem van és az a legidegesítőbb, hogy fogalmam sincs, hogy miért. Karácsony van tök vidámnak kéne lennem...de nem vagyok. Rohadt fáradt vagyok és nagyon felbassza az agyam, hogy nincs időm semmire. Egyre több a lecke, vásárolgatni kell karácsonyra, ajándékot csinálni és elegem van abból, hogy semmit nem tudok csinálni a barátnőimmel, mert minden nap van valami baromság amit meg kell csinálni. A téliszünetemet baszhatom, mert valaki megálmodta a nagyot és okosat, hogy minden szarból dogát írunk. És persze a buzi rajzokat is be kell fejezni, mert azolyanvicces. Persze ott van az a hatalmas üresség, amit már egy ideje érzek. Semmit nem vagyok képes érzelmi szinten lereagálni, SEMMIT! Ha vidámnak tűnök a suliba akkor se érzek az ég világon semmit. Olyan, mintha csak egy burok lennék, ami az eddig megszokott hangulatváltozásaimat tükrözi, de belül nincs semmi. Mindenbe csak a rosszat látom és mindig szomorú vagyok. Sehol sem érzem magam biztonságban. Otthon csak akkor tudok felszabadulni, ha nincs otthon senki. A suliba olyan emberek vesznek körbe, aki akármikor szemrebbenés nélkül hátbatámadnának(nem mindegyik). Az életemben két támaszpont van. Mese és Ella. Utálok ennyire függni valamitől vagy valakitől, de nem tudok ellene semmit se tenni. Nem tudom, hogy miért, hogy és mikor lettem ilyen, de abban biztos vagyok, hogy ha ezt a két támaszpontot elveszteném ez a burok is összetörne. Fogalmam sincs, hogy mi lenne belőlem ha ez megtörténne, de nem is akarom tudni. Annyira félek attól, hogy összeomlik körülöttem minden és már sose leszek olyan, mint rég.
"Do you know what's worth fighting for,When it's not worth dying for?Does it take your breath away.And you feel yourself suffocating?Does the pain weigh out the pride?And you look for a place to hide?Did someone break your heart inside?You're in ruins."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)