.

Emberek...nekem ehhez nincs kedvem...

...

Nah, most hogy nem írtam vagy másfél hónapja valószínűleg elég hosszú lesz.
Kezdjük az általánosítással. Szóval ez a nyaram...hát hogy is mondjam...pörög, mint egy be-speedezett gumikacsa. Alig voltam úgy tényleg itthon, mentem jobbra, balra, keresztbe, szét, át, össze, vissza és a fejemet majd elhagytam, mert mindig mással volt programom. A listámról hááááááááát...kb semmi nincs kész. De igazából nem is bánom. Sőt magasról teszek rá, mert az egészet azért írtam, hogy ne unatkozzak. Najó persze azért is, hogy teljesen királyan menjek középsuliba, de igazából mindenem megvan, ami kell és teszek annyira a emberiségre, hogy egyáltalán ne igényeljem a "menő"-séget. Vannak barátaim, haverjaim, ja és pasim is. :P De egyenlőre ott még nem tartok. Ami emlékezetes volta nyáron...gőzöm sincs, hogy miket csináltam és csak pár dologra emlékszem.
Kezdjük azzal, hogy amikor Mese és Ella nálam aludtak, reggel felhívta Mesét az apukája, hogy be tud minket vinni ingyen a strandra. (ja már emlékszem , előtte volt Mese névnapja és kint gitároztam neki  a Kp-ban, Ella meg csinált hármunkról egy rpc-t :D) Nagy nehezen összekészültünk és valahogy odataláltunk. Vittük Barnát is(Mese öccse) és ott lubickoltunk a vízben, fojtogattuk egymást, ahogy szoktuk. Egy kis strand volt, összesen két medencével és a medencék mellett volt az apukájának az irodája(merthogy ott dolgozik). Mi a tiltott helyeken majszoltuk a fincsi melegszendvicset és fejben kiröhögtük a többi emberkét, akik a pokolba kívántak minket, merthogy a büfét sem találták. Záráskor bemenekültünk és megvártuk, amég mindenki elmegy. Beszélgettünk egy csomót és azon gondolkoztunk, hogy mit fogunk csinálni a gyerekeinket, ha lesznek egyáltalán. Kimentünk és az egész strand a miénk volt. Ott és azt csináltuk, amit csak akartunk. Úgy visítozhattunk, ahogy akartunk. És nem...ez nem egy pornófilm xDDD. A sötétedésben lubickoltunk és senki nem szólt be, senki nem lökött arrébb. Maga volt  a szabadság. Utána átmentünk hozzám és megint ott aludtunk. Ezért király, ha a szüleim az egész hétvégét vidéken töltik.
Most pihenek egy kicsit a felidézésbe, mert elfáradtam. Addig is kifejtem, hogy a mi  a problémám. Szóval, hogy király, hogy emlékszem rá meg minden, de mint most is bebizonyosult, ezek az emlékek elég erőteljesen kopnak, minek következtében életem meghatározó pillanatai a feledés homályába vesznek. És most, hogy ezt a fantasztikus és teljes mértékben követhető mondatot megörökítettem inkább leírom gyorsan és félbehagyom ezt a bejegyzést. Tehát, mint mondtam nem elég leírni, mert az sem adja vissza teljesen, hanem inkább fényképezni kéne. Sokat. Mert olyan jó visszanézni a képeket, hogy milyen tré-hajó, szerencsétlen, hülyegyerekek voltunk régebben. És mostmár ehhez sincs kedvem szóval megyek inkább zenét hallgatni. És még mielőtt nagyon utálnátok be fogom fejezni.

Bomboklaat

Szóval elballagtam. Még lesz egy évzáró, de hivatalosan már nincsen 8a.
Az egész hetem egy nagy káosz volt és alig volt szabad délutánom. Hétfőn megcsináltuk az osztályvideót. Igazából nagyrészt Mese csinálta, mert ő ért hozzá mi meg Ellával csak tanácsokat adtunk… vagy inkább csak beleszólogattunk. Kemény 7 óráig ültünk a gép előtt, de a végeredmény jó lett.
Kedden ugye Fodinál voltam és tanultuk a Walk this way-t. Elég nehéz szám, de ha már frankón el bírom játszani nagyon büszke leszek magamra.
Szerdán az osztállyal elmentünk a Város-ligetbe és ott töltöttük a délelőttöt. Ella a ballagásra próbált, úgyhogy Mese, Lepke, Doró, Fecó és Márk társaságában voltam megtalálható. Megszereztem mindenki telefonszámát, hogy el tudjuk érni egymást ballagás után. Kiderült, hogy mindannyian eszméletlen perverzek vagyunk. Olyan poénok és pajzán beszólások hangzottak el, hogy aki csak halja az meg nem mondaná, hogy 14 évesek vagyunk. Délután elmentünk vásárolni a bankettre és a bolondballagásra. Ella, Eme, Saci, Én és Judit. Miután nagy nehezen találtunk Ellának egy hippis pólót mentünk cipőt venni. Mindenkinek lett cipője, nekem egy ruhám és Ellának egy peace-jeles fülbevalója.
Csütörtökön rá kellett ébrednem, hogy a mai gyerekek nyomik. Egyáltalán nem értékelték az egészet csak a nagyon kicsik. Borzasztó. Már értem mért mondják az emberek, hogy „ezek a mai fiatalok…”. Én cowboynak… illetve cowgirlnek öltöztem. Volt kalapom meg minden. Kriszta néni is ugyanannak öltözött, csak az ő szerkója kicsit menőbb volt és birtokolt egy vizipisztolyt is. Végigtrollkodta az egészet, mert mindenkit lespriccelt vele. :DD A banketten mindenki tátott szájjal nézett és dicsérgetett, hogy milyen csinos vagyok. Elég sokszor megkaptam, hogy mindig így kéne öltözködnöm…,de nem fogok, mert az én világom nem ez. Oké, hogy ez is én vagyok, de nem fogok mindig így öltözni. Egy aranyos kis nyári ruha volt rajtam, meg egy nagyon szexi magas sarkú. A nővérem befonta a hajam waterfall fonással és rakott bele egy virágot. Szépen kisminkeltem magam, de nem volt feltűnő vagy durva. A bankettnek az osztályvideók levetítésén túl semmi értelme nem volt. Rengeteg kaja, annál is több ember és sok-sok elcsépelt beszélgetés.
A ballagás egész jól sikerült. Nem volt túl hosszú és mindenki csak a kellő mennyiséget sírta ki a szeméből. … Este elmentem Fodiék koncertjére egyedül. Eredetileg Petivel mentem volna, aztán Elláékkal, de így alakult. Először elég kedvetlen voltam, de felhívott közbe Mese és tök felvidultam, hogy jött volna. Sokat gondolkodtam, de végül a bankett szerkómban mentem el. Beszélgettem Fodival, meg a bandatagokkal beszéltem/szemeztem. Tetszett a zene, mert energikus és spontán volt. Mintha csak három srác leült volna zenélni, hogy jól érezzék magukat, de nem olyan értelemben, hogy összecsapott volt, mert nagyon értették a dolgukat. Ott is meg lettem dicsérve, hogy csini vagyok.
A hétvégém elég sajátosan telt. Nem értem el senkit, pedig próbáltam. Teljesen egyedül éreztem magam és azt hittem, hogy ez a nyaram is olyan lesz, mint a tavai… és azt nem szeretném. Nem tudtam magammal semmit kezdeni csak látványosan szenvedtem és unatkoztam. Vasárnap este beszéltem Mátéval, aki teljesen felvidított és jó tanácsokkal látott el. Néha azt hinné azt ember, hogy teljesen érdektelen mindenkivel szemben –talán így is van- , de ha szükség van rá, akkor tényleg jó barát tud lenni.
Az volt a tervem, hogy az egész hétfőmet Syncicának szentelem. Ezzel az a gond, hogy nem ment metronómra a Walk this way ezért teljesen bekattantam. Próbálkoztam egy kicsit, őrjöngtem, kikapcsoltam a programot, gitár le, szobából ki, le gép elé… fél perc múlva szobába be, gitár fel, program be és kezdődött az egész elölről. Aztán meguntam és elkezdtem Simsezni. Jó volt. Lezbiket csináltam szóval elég vicces volt.
Elkezdtem azt csinálni, hogy reggel, amikor felkelek csinálok 50 felülést, bemelegítek és nyújtok. Nem, ez nem valami profi edzéstanfolyam. Elég trozsőőr –tróger, apa szerinti francia akcentussal- módon csinálom, szóval 5-10 perc alatt meg van az egész. Így könnyebben indul a reggel és nem azzal szórakoztatom magam délután 2-ig, hogy egyik oldalamról dőlök a másikra és nyöszörgök.
Kedden, megtudtam Fodiról. Kiderült, hogy nagyon érdekli a harcművészet és egy csomót már csinált/csinál is. Tényleg érdekes ember és nagyon bölcs. Egy csomót beszélgettünk és mondta, hogy gyorsan fejlődik a gitározó max. tempóm –„milyen kis virtuóz lett valaki”-. Óra után találkoztunk Mesével és tök sokat beszélgettünk. Ettünk egy fagyit, aztán kiültünk a térre vagy miaz. Hiányzott már. Megbeszéltük a problémáinkat, élményeinket. Jó volt.
Szerda reggel lusta voltam, úgyhogy még a reggeli bemelegítés is elmaradt, meg úgy minden elkészítő tevékenység –pl. fésülködés, átöltözés, stb-. Teljesen kész voltam, úgyhogy bevágódtam a Sims elé és ki se jöttem onnan nagyjából egyig. Mese hívott, hogy menjünk el valahová, de annyira bezombultam a Simstől, hogy semmi kedvem nem volt hozzá. Utána elég szarul is éreztem magam. Délután jött Bogi és Nünü nyomtatni és kaptam Bogitól kakaóóóóóóóót :D .
Érdekes, annak ellenére, hogy nyár van és úgy érezné az ember, hogy a nap csak 5 órából áll, tök sok mindent csináltam. Ugye délelőtt Simseztem –kb. úgy éreztem mintha egész nap csináltam volna-, aztán gitároztam és tök sokat haladtam vele, megnéztem a Yamakasi 1-et, amit Fodi ajánlott –mellesleg már ő is összeállított nekem egy Meséénél jóval rövidebb listát, hogy milyen filmeket kell megnéznem, úgyhogy már tényleg kénytelen leszek film maratont tartani- és este kimentem apával biciklizni. Először megint elég nehezen ment –merthogy már egyszer valamelyik nap próbálkoztam egy kicsit- és mindig csak majdnem sikerült. Aztán végre sikerült! Nagyon örültem neki. Már tudtam tekerni egy fél utcát. Igaz közbe pár parkoló kocsit kishíjján elgázoltam, de nem az számít. A lánc kicsit lekaszálta a lábamról a bőrt meg rágurultam a saját lábamra a hátsó kerékkel miközben ültem a bringán… o.O” Mindegy jól éreztem magam.

Tell Me About Yourself Award

A szabályok:

• Köszönd meg neki,és linkeld be,kitől kaptad.
• Írj magadról 7 különböző dolgot,bármi lehet az.
• Add tovább ezt a díjat 15 más bloggernek.

Először is nagyon köszönöm Mese, sokat jelent, hogy nekem is továbbadtad. :D

Magamról: 

• Van egy fekete klasszikus gitárom, amit Synyster Gates után neveztem el, de ha emberként jelenik meg előttem, akkor Sid Vicioust látom. 
• Nem tudom elképzelni, hogy valaha is a rajzolásból éljek meg, ennek ellenére azt sem tudnám elfogadni, ha valaki azt mondaná, hogy soha többé nem rajzolhatok.
• Alig várom a ballagást és azt, hogy új emberekkel ismerkedjek meg.
• Be szeretném járni a világ összes szép helyét és látni a természet és ember által alkotott csodákat egyaránt. 
• Ma szereztem egy Guns N' Roses-os posztert, ami feldobja az egész szoba hangulatát.
• Nem tudok biciklizni annak ellenére, hogy már többször is próbáltak megtanítani és még mindig sok ember szándékában áll...
• Eddig 5 féle hangszert vettem a kezembe/próbáltam ki: gitár, dob, zongora, hegedű, furulya.

Akiknek továbbadom:

Bocsi, de nem ismerek más blogokat, azokon kívül amik már megkapták ezt a díjat.

Hey Joe

Tavaszi szüneeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeet....volt. -.- Elmúlt,  mindegy. Vasárnap este megbeszéltem Nikivel, hogy másnap találkozunk a központba. Másnap reggel anya közölte, hogy megyünk keresztemamámhoz. -.- Zsír. Levajaztuk, hogy akkor előbb eljövök úgyis be kell menniük nagypapához. Miután ezt megtáárgyaltuk apa meglocsolt egy tök jó illatú parfümmel, amit később az unokatesóm elrontott egy irtózatosan büdös kölnivel aminél keresve sem talált volna rosszabbat. Jézus, ne tudok fogalmazni. Na mindegy szóval amikor találkoztam Nikivel és megállapította, hogy büdös vagyok a kölnitől elmentünk a Duna-partra. Végig röhögtünk és megismerkedtem Niki legnagyobb félelmével...a gyilkos fülhallgatóval. x"D Mikor meguntuk a partot elmentünk a központba fagyizni. Bezabáltuk a fagyit és Bendegúz (Niki újdonsült pasija) tájékoztatta Nikit, hogy nem háromkor találkoznak, mert közbejött valami és majd hívja. Maradtunk még egy darabig, aztán Réka hívta, hogy kéne a táskája (merthogy Nikinél hagyta). Elmentünk Nikihez (akkor voltam ott először) és utána átmentünk Rékához. Réka lejött Gusztival együtt. Elröhögtek egy darabig aztán vissza is mentek. Nikivel leültünk az erdőben, beszélgettünk és a padon fürkésztük Zsomborék pusztítását és azt a pár zacskónyi szotyihéjat. Nagy pofázunk amikor a fák között meglátjuk Ákost elsuhanni.O.o Egy kis gondolkozás után utána mentünk és amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem érjük utól utánaordított Niki, hogy "ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁKOOOOOOOOOOOS". Kicsit meglepődött és persze, hogy cigi volt a szájában. Végül is kiderült hová sietett annyira. Nem messze tőlünk ott ült a padon Zsombor és Gonda. Igen jól hallottuk korábban hülyegyerekek üvöltözését.xD Odaértünk és Gonda kb leszart és olyan kiafaszvagyhúzzinnen nézéssel üdvözölt Zsombor elegánsan : "Üdvözöllek". xD Ákos tényleg elég antiszoc igazából semmit nem beszéltem vele. Zsombor röhögött és kérdezgette, hogy ki vagyok, Ákos nácizott, Gonda meg újrafogalmazta a spontángyökérfaszfejség fogalmát. Aztán hívogatott Zsombor még pár embert. Amég ők nagy erőkkel elindultak az erdőbe én meg Niki elmentünk Rékáért. Most fel is mentünk. Aranyos Réka csak kicsit furi. Nemtom. Mire visszamentünk ott volt Noel, Ata meg Atacsaja, akinek képtelen vagyok megjegyezni a nevét. Mikor Réka meglátta Ata csaját kijelentette, hogy nem megy oda mer utálja meg stb. Megunták, hogy nem jövünk ezért Noel lejött megnézni, hogy mi a halált csinálunk. Olyan aranyos, de tényleg. Körbelocsolt minket én meg odaadtam neki a csokinyuszit, amit Niki anyukájától kaptam. Nagyon örült neki, felcsillant a szeme és kb fél perc alatt befalta.xD Egy pont az új csajnak. xD Kicsit később lejött Ata is, elcsórta Noel kölniét, ami egyébként tök jó illatú és ő is meglocsolt minket meg be is mutatkozott. Tájékoztatta Rékát, hogy hülyeségen akadt ki szóval végre felvergődtünk és leültünk a padra. Ata jófej bár eléggé furcsa egy szerzet meg nem tudom eldönteni, hogy utál, bír vagy semleges. Atacsajával nem beszéltem sokat. Balázs egyből három puszival indított, ő is aranyosnak tűnik. Közbe lelépett Ákos, majd Gonda is, de megjött Patti. Mindenki utálja, de így első találkozásra szimpi. Ő, Ata meg én elénekeltük az oroszlánkirály egyik dalát. xD Közbe besötétedett és a többiek elmentek valahova, meg újra össze kellett rakni a pipát. Akkor épp rajtam kívül csak Noel, Ata meg Zsombor volt ott...ja meg Balázs is. A pipát Noel rakta össze, közbe pedig Balázzsal üvöltözött, hogy ne szóljon bele. Velem amúgy tök kedves volt. Nem látott semmit és az én telóm nyomi, úgyhogy ki kellett kotornom a zsebéből a telefont, mert épp ragadt a keze attól a cucctól amit belerakott a pipába. A zsebe konkrétan a térdéig ért és elég nehezen találtam el odáig, szóval kicsit végigmatattam a lábát. xD Egy darabig zavartalanul világítottam neki utána Ata kezdett el kiabálni nekem a pad túlvégéről, hogy adjam már neki oda a telefont, mer szörnyet akar csinálni. o.O Noel megunta, hogy ezt hallgatja:  - Add ide a telefont! - He? - Add már ide! - Várj egy kicsit! - De add már ide!!! - Várj már !!! . Na akkor lecseszte Atát, de legalább készen lett. Nagyon szépen füstölt, bár a szenet egyszer leejtették. xD Amúgy tök jó íze van. Meglepő. Utána visszajöttek a többiek. Kb mindenki egyszerre és pont akkor hívott apa, hogy takarodjak már haza(olyan fél kilenc lehetett kb). Gusztit még láttam, de Bendét már nem figyeltem meg, mert indulnom kellett.
----------------------------------------------------------------
Háromnapos osztálykirándulás. Pénteken rohadt korán indultunk Balatonakalira. Gitárral a hátamon höh. 3 órás volt az út átszállással. Végig nagyon élveztem. Nem úgy indultam neki a kirándulásnak, hogy mindenki egy fasszopó, akivel három napig össze leszek zárva. Tiszta lappal indítottam és megérte. Már az út is nagyon jó volt. Egy percre sem unatkoztam a vonaton. Végig röhögtünk, zenét hallgattunk, fényképezgettünk, beszélgettünk és Lepke aranyköpéseit írogattuk. A szállás egy rohadt nagy faházas táborhely volt tele pingpong asztallal. Minden ház két külön szobából áll és mindegyik szoba hatágyas. A lányok 4-4, a fiúk 3-3 elosztásban voltak. Ezután lementünk a Duna ... szóval a Balaton-partra. Jól elhülyültünk, kiültünk a mólóra meg kacsáztunk. Ella talált egy kacsatojást és elnevezte Ricsinek. Hát eleve sem kelt volna ki, de mivel nem volt se fűtés sem meleg víz reggelre konkrétan megfagyott. Pénteken jó idő volt viszont szombaton végig rohadt hideg és esténként megfagytunk. Elmentünk Balatonfüredre, ami nagyon gyönyörű hely. Hajóztunk és kamera nélkül leforgattuk a Titanikot. xD Az volt az eltérés, hogy ebbe nem süllyedt el a hajó, nem volt luxus, nem volt pasi, nem volt szerelem, tehát azt is mondhatjuk, hogy igen csekély a hasonlóság. Meg Ella megkongatta a vészharangot. xD Este igen nagy balhé volt, de ezt inkább nem részletezem. Meg nagyon sokat biliárdoztunk. Vasárnap pizzázunk meg lementünk a partra és pár ember bele is ment a Balatonba. Jaj az a part olyan gyönyörű. *o* Ilyen nagy sziklák vannak és mind vörös. Ahol nincs szikla ott meg olyan, mintha tengerpart lenne. Rengetek kagyló, méteres sávokba van kagyló és a kavicsok is végig ilyen szép ásványfeelingűek. És szép lejtős és *-------------------* . Na ez már megaszondás xD.

"Hey joe, where you goin' with that gun of your hand
Hey joe, i said where you goin' with that gun in your hand, oh
I'm goin' down to shoot my old lady
You know i caught her messin' 'round with another man
Yeah, i'm goin' down to shoot my old lady
You know i caught her messin' 'round with another man"

Fallen Leaves

Nah...most valami olyasmit kéne mondanom, hogy bocsi, hogy nem írtam, aztán szépen aranyosan leírnám, hogy mi történt velem, meg azt, hogy milyen kurva szép az élet............A FASZ! NEM! NEM FOGOM! Nagyon szar kedvem van, rohadt ideges vagyok. Nem tudom, hogy mikor és mit írtam utoljára és nem is érdekel. Tegnap tök jó kedvem volt. Ott csövültem Ellánál egész szerdán. Eredetileg Nikivel gitároztam volna, de közbejött valami. Nagyon sokat beszélgettem vele és megettük az egyik mézeskalácsházat. Röhögtünk egy csomót és zenét bömböltettünk. Ezt is ő mutatta imádom ezt a számot. Aztán hazaértem....Apa elment az orvoshoz, mert fáj, be van dagadva és lilul a keze. Kb. 10-kor hazaér és kiderül, hogy mélyvénás trombózis...fasza. Bement a kórházba és minimum egy hétig bent is kell maradnia...Király.
A gépem olyan szinten el van baszódva, hogy az már nekem fáj. Nem igaz. Ha egyszerre meg van nyitva 3 oldal már rögtön meg van halva. Ha ír nekem valaki chaten örülök ha negyed óra múlva vissza tudok írni. Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon idegesítő.
Hétfőn találkoztam Ákossal. Örültem neki, mert nem szeretek chaten ismerkedni. Van aminagyon tetszik benne és van ami nem. Amire rájöttem, hogy jó ölelgetni. Nem igazán beszéltünk sokat, annak is a nagy részét  ő, mert én konkrétan végigröhögtem, mint egy retardál trollingoló csillámfaszláma....na mindegy. A lényeg, hogy szerintem nem ilyennek képzelt el és annyira már nem vagyok szimpi neki. Ez afféle megérzés féle és az bassza az agyam a legjobban, hogy nem tudom, mit gondol valójában. Az egyetlen személy akit mindketten ismerünk az Niki, viszont ő még nem tudott belőle kiszedni semmit.
A következő eget rengető problémám kb. olyan, mintha egy tinpicsát, egy hisztis kislányt és egy egyéniségtelen  tömegembert ötvöznél. Azon gondolkodtam , hogy az ízlésvilágomba tartozó dolgok 99,99 % nem a fejemből jött....hanem a környezetemből. Minden.
Zene: A nővérem indította el és mindig éppen az befolyásolja akivel éppen beszéltem(pl. Fodi, Ákos, Máté). Igen nem véletlen, hogy mindegyik fiú. Mért akarok én ennyire megfelelni az idióta férfiaknak?
Tömegember utálat: Ha nem kezdik el a hozzám legközelebb lévők mondogatni az sem biztos, hogy a fila-táskás embereket kiröhögném. Sőt, egy időben nem voltam képes teljes mértékben felvállalni, hogy igen bazdmeg én rocker vagyok. Be akartam olvadni a tömegbe, mert féltem a másságtól.
Rajz: Már nem emlékszem, de szerintem amikor óvodában elkezdtem érdeklődni a rajz iránt az azért volt, mert túl akartam szárnyalni a nővérem. Láttam mit lehet kihozni egy üres rajzlapból. Szerettem rajzolni már akkor is, de nem vettem ennyire komolyan. Csak egy jó kis unaloműzőnek tekintettem, amit persze még mindig fejlesztettem az imént felsorolt okok miatt. De amikor láttam, hogy Mese mennyire komolyan veszi én is másképp kezdtem el hozzáállni. Már sokkal fontosabbnak tartottam, az életem részének, pedig még most sem rajzolok többet, mint régen. A festés is elkezdett érdekelni, pedig világéletemben utáltam a festéket.
Facebook: Nekem még azelőtt volt, mielőtt ennyire betört volna a köztudatba. És nem azért, hogy ismerősöket gyűlytögessek, hanem mert tele volt egy csomó akkoriban tök jónak tartott játékkal. Aztán mindenkinek lett. És azt kellett bámulnom, hogy mindenféle gyökér ribancok fantomnevekkel kurvapózos képeket pakolnak fel magukról. Ennyit erről. Aztán kérdéses volt, hogy gáz-e a face vagy nem. Most úgy vagyok vele, hogy szarom le, hogy ki mennyit van fent rajta egészen addig amég nem irogat olyan baromságokat az üzenőfalamra, hogy "az én legjobb barim" vagy "örökre emlékezni fogok rád, írd ki te is annak az üzenőfalára akit szeretsz" és hasonló egyéb baromságokat.
Mért? Mért akarok ennyire megfelelni a körülöttem lévő embereknek? És az a legrosszabb, hogy már fogalmam sincs, hogy mi az ami őszinte és mi az ami nem. Mert akaratomon kívül elhitetem magammal, hogy az a jó, amit a környezetem csinál és ezt utálom. Fogalmam sincs, hogy ha nem lennék ilyen kibaszott befolyásolható akkor milyen lennék. De igazából az lenne az igazi énem és nem tudom, hogy ez menyire van távol a mostanitól. És nem is fogom megtudni. És jól tudom, hogy ez nem a környezetem hibája. Nem azért vagyok ilyen mert az a célja a körülöttem lévő embereknek, hogy olyan legyek mint ők. Spontán reflexből lekoppintom őket és próbálok nekik megfelelni automatikusan és ez ellen semmit nem tudok tenni. Mindenki ízlésvilágában van valami ami megtetszik és lényegében ebből áll az én személyiségem. A 14 év alatt megismert emberek személyiségdarabjaiból. Ezért van az, hogy általában nem tudom eldönteni,hogy akkor mit is akarok pontosan. Azon gondolkozta, hogy az egyetlen, amit nem ás, hanem magam miatt kezdtem el az a gitározás. Akkor ezt kéne csinálnom? Vagy próbáljak megfelelni egyszerre az összes énemnek? Na és igazából a Károlyit miért választottam?

"I hitched a ride, until the coast. To leave behind, all of my ghosts. Searching for something, I couldn't find at home."

Riders On The Storm

Végre vége a szóbelinek. Annyira jó. Ráadásul most volt az utolsó angolórám, szóval végre lesz időm mindenre. A szóbelik nem voltak nehezek és a tanárok is jófejek voltak. Én innentől kezdve mindent leszarok. Kivéve a matekot, mert Kriszta nénit szeretem. Annyi tervem van. Most, hogy blogot kéne írni annyira nem jut eszembesemmi. Ez is egy elég összevissza blogbejegyzés lesz. Fuck it. Annyira idegesítő, hogy ennyire lassu a gépem. Szörnyű. Pedig most nem is csinálok olyan sok mindent. És így is folyton befagy. Bocsi, de ez most valahogy nem megy. Azon jár az eszem, hogy új desinget csinálok a blognak, mert Mese és egy kép akaratlanul is ötletet adott. Na csááááá.

"Riders on the storm Riders on the storm. Into this house we're born. Into this world we're thrown. Like a dog without a bone. An actor out alone. Riders on the storm."